A szülők számára természetes, hogy mindent megtesznek gyermekük egészségéért, ugyanakkor a szemészeti vizsgálatok sokszor háttérbe szorulnak a kötelező oltások és a rendszeres házi orvosi ellenőrzések mellett. Pedig a látás az egyik legmeghatározóbb érzékszerv. A kisgyermek az őt körülvevő világ jelentős részét a szemén keresztül tapasztalja meg, és ez az érzékszerv alapozza meg a tanulást, a mozgás koordinációját, a társas kapcsolatokat. A gyermekszemészet éppen ezért nem csupán a szemüveges gyerekek ügye. Sokkal szélesebb körű, és az eredményes kezelés kulcsa az idő. Budapesten egyre több szakrendelő és magánklinika kínál gyermekszemészeti szolgáltatást, ahol korszerű eszközökkel, a legkisebb páciensekkel is türelmes, alkalmazkodó szakemberek dolgoznak.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy az életkor előrehaladtával mikor és miért érdemes szemészhez vinni a gyermeket, a születéstől egészen az iskoláskorig. Kitérünk arra is, hogy melyek azok a tünetek és jelek, amelyek esetén nem szabad megvárni a következő tervezett vizsgálatot, amelyek azonnali szakorvosi figyelmet igényelnek. Végül részletesen leírjuk, hogy mit jelent a gyakorlatban az első gyermekszemészeti vizsgálat, milyen lépésekből áll, mire kell felkészülni, és hogyan tehetjük a lehető legkönnyebbé ezt az élményt a gyermek számára.
Miért olyan fontos a korai gyermekszemészeti vizsgálat?
A látórendszer fejlődése nem születéskor fejeződik be. Az agy és a szem közötti idegi kapcsolatok az élet első 6-8 évében alakulnak ki és szilárdulnak meg. Ha ebben az időszakban valamilyen látásproblémát nem kezelnek, az a látókéreg fejlődését visszafordíthatatlanul befolyásolhatja. Ezt az állapotot amblyopiának, közismert nevén lusta szemnek nevezik. A lusta szem kezelésére van lehetőség, de csak addig, amíg a látórendszer fejlődés alatt van, azaz körülbelül 7-9 éves korig.
Ahhoz, hogy mindez érthetővé váljon, érdemes egy pillanatra megérteni, mi zajlik a gyermek szervezetében ezekben az első években. A látás ugyanis nem veleszületett készség a maga teljességében. A szem ugyan már születéskor jelen van, de az agynak meg kell tanulnia értelmezni a beérkező képi információkat. Ez a tanulási folyamat rendkívül intenzív az élet első hónapjaiban, és fokozatosan érik be egészen 7-9 éves korig. Ebben az időszakban az agy hozzászokik a két szem által küldött jelekhez:
- megtanulja összeilleszteni a két képet,
- mélységet érzékelni,
- és apró részleteket megkülönböztetni.
Ha azonban az egyik szem homályos, ferde állású vagy valamilyen más okból gyengébb minőségű jelet küld, az agy előbb-utóbb elkezdi figyelmen kívül hagyni azt, és ez a döntés, ha sokáig fennáll, maradandóvá válik. A fejlődési ablak bezárulása után a látókéreg már nem alakítható át ugyanolyan hatékonysággal, ezért a korai beavatkozás nem csupán előnyös, hanem sok esetben az egyetlen lehetőség a teljes értékű látás megőrzésére.
Az ajánlott vizsgálati ütemterv
Az újszülött- és csecsemőkor (0–12 hónap)
Minden újszülöttet már a szülészeten megvizsgálnak az alapvető szemészeti eltérések szempontjából. Az orvosok ellenőrzik a pupillareflex meglétét, a szem külső megjelenését, és szükség esetén részletesebb vizsgálatot rendelnek el. Ha a szülőknek bármilyen kétségük merül fel, például
- a gyermek nem követ fényforrást,
- az egyik szeme befelé vagy kifelé fordul,
- a szemhéj lecsüng,
- vagy a pupilla fehér árnyalatú,
akkor azonnal forduljanak szemészhez. A fehér pupillareflex (leukokória) például retinoblastomára, a szem rosszindulatú daganatára utalhat, amelyet a legrövidebb idő alatt kezelni kell. Koraszülötteknél, illetve olyan csecsemőknél, akiknél a szülészeti vizsgálat eltérést talált, a szemész már az élet első heteiben elvégzi a szükséges ellenőrzéseket.
Egyéb esetekben az első tervezett szemészeti szűrés általában 6 hónapos kor körül javasolt. A 6 hónapos korban elvégzett vizsgálat rendszerint négy fő területre terjed ki.
Először is megvizsgálják a szemek külső megjelenését és a szemhéjak helyzetét. Ellenőrzik, hogy nincs-e szemhéjcsüngés, amely takarhatja a látóteret. Ezt követően elvégzik a pupillareflex-vizsgálatot. Ilyenkor fénnyel ellenőrzik, hogy mindkét pupilla egyformán és megfelelő mértékben reagál-e a fényingerre, ami a látóideg és az idegrendszer érettségéről ad képet. A harmadik lépés a szemizmok és a szemek összehangolt mozgásának vizsgálata, amellyel kiszűrhető a kancsalság korai állapota. Végül a szemész elvégzi a Brückner-tesztet, amelynek során egy szemtükörrel mindkét pupillát egyidejűleg megvilágítja. Az egészséges szemnél egyforma, vöröses visszfénynek kell megjelennie. Az aszimmetria vagy a fehéres árnyalat további vizsgálatot tesz szükségessé. Mindezek a vizsgálatok gyorsak és fájdalommentesek.
Kisgyermekkor (1–3 év)
A járni tanuló, majd rohamosan fejlődő kisgyermek szemeit a szülőknek folyamatosan figyelniük kell. Ebben az életkorban rendszerint szembeötlő, ha valami nem stimmel. Ha a gyermek folyton hunyorít, egyik oldalra dönti a fejét, kerüli a finommotoros tevékenységek végzését, vagy épp nem érdekli a könyvek nézegetése, ezek mind olyan jelek, amelyek szakorvosi vizsgálatot indokolnak. Kancsalság esetén, azaz ha az egyik szem időnként vagy folyamatosan eltér a tekintési iránytól, szintén haladéktalanul szemészhez kell fordulni, ugyanis a kancsalság és a lusta szem egymással szorosan összefüggnek.
1,5–2 éves kortól, ha a gyermek már együttműködik, érdemes elvégeztetni az első részletesebb szemészeti szűrést. A modern szemészeti eszközök már csecsemőkorban is alkalmasak az egyszerűbb törési hibák kimutatására, de a kisgyermekek már jobban együtt tudnak működni a vizsgálattal.
Óvodáskor (3–6 év)
Ez az életkori szakasz különösen kritikus. Ebben az időszakban zajlik a látórendszer utolsó intenzív fejlődési fázisa, és ugyanekkor derül ki sok esetben, hogy a gyermek rövidlátó, távollátó, vagy szemtengelyferdülésben szenved. Ha a gyermek nem vesz részt óvodai szűrővizsgálaton, a szülőknek érdemes saját kezdeményezésből szemészhez vinni. Általánosságban 3-4 éves kor körül ajánlott az első alapos, részletes szemészeti vizsgálat elvégeztetése, még akkor is, ha semmilyen panasz nem mutatkozik.
A kettőslátás (orvosi nevén diplopia) azt jelenti, hogy a gyermek egyetlen tárgyból két képet érzékel egyszerre, egymás mellett vagy egymás felett elcsúszva. Ez akkor következik be, amikor a két szem nem ugyanoda irányul, és az agy képtelen egyetlen összefüggő képpé egyesíteni a két eltérő nézőpontból érkező információt. Egészséges látás esetén ezt az összeillesztést az agy automatikusan és észrevétlenül végzi el. Ha ez a folyamat megbomlik, a kettős kép azonnal zavaró tünetként jelentkezik.
Óvodáskorban a kettőslátás különösen akkor figyelmeztet problémára, ha hirtelen jelenik meg, mivel a fokozatosan kialakuló látászavarokhoz az agy részben alkalmazkodni tud, a hirtelen fellépő kettős képhez azonban nem. A kisebb gyerekek sokszor nem tudják szavakba önteni ezt a panaszt. Nem azt mondják, hogy „kettőt látok”, hanem inkább az egyik szemüket hunyorítják be, fejüket oldalra billentik, vagy kerülik azokat a tevékenységeket, amelyek a szemüket terhelik. A hátterében számos ok állhat:
- kancsalság,
- a szemizmok gyengesége vagy bénulása,
- idegrendszeri érintettség,
- ritkább esetben agyi nyomásfokozódás is.
Éppen ezért a kettőslátás azonnali szemészeti, szükség esetén neurológiai kivizsgálást igényel, amelyet nem érdemes néhány napnál tovább halogatni.
Iskoláskor (6 év felett)
Az iskolakezdés előtt minden gyermeknek ajánlott szemészeti vizsgálaton részt venni. Az iskolakezdéssel a szem terhelése ugrásszerűen megnő. A tábláról való másolás, a folyamatos olvasás és a füzet fölé hajolva végzett írás mind azt a fajta tartós vizuális koncentrációt igényli, amelyre egy kezeletlen látáshiba azonnal rányomja a bélyegét. Nem ritka, hogy a látásprobléma éppen az osztályteremben válik először észrevehetővé. Az iskolai szűrővizsgálatok segítenek, de nem minden esetben fedezik fel az összes problémát, ezért a szülők önálló kezdeményezése is értékes. Azokat a gyermekeket, akik már szemüveget hordanak, rendszeresen, általában évente egyszer kell szemésznél ellenőriztetni.
Tünetek, amelyek azonnali vizsgálatot igényelnek
A rendszeres szűrések mellett vannak olyan tünetek, amelyek esetén nem szabad megvárni a következő tervezett vizsgálatot. Az alábbi jelek bármelyikének megjelenésekor sürgősen keressük fel a gyermekszemészt vagy szükséges esetben az ügyeletes szemészeti ellátást.
Kancsalság
A kancsalság az egyik leggyakoribb gyermekszemészeti probléma. Ilyenkor az egyik szem befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé tér el a tekintési iránytól. Előfordulhat folyamatosan vagy csak alkalmanként, például fáradtság esetén. Fontos tudni, hogy a csecsemők szemei az első 3-4 hónapban még természetes módon mozoghatnak kevésbé összehangolt módon, de 4 hónapos kor után bármilyen kancsalság kivizsgálandó. A kancsalság nemcsak esztétikai kérdés, ugyanis ha az egyik szem rendszeresen eltér, az agy fokozatosan elnyomja annak képét, és lusta szem alakulhat ki.
Ennek megértéséhez érdemes belegondolni, mi zajlik ilyenkor az agyban. Normális látás esetén mindkét szem ugyanarra a pontra irányul, és az agy a két szemből érkező, enyhén eltérő szögű képet egyetlen háromdimenziós látványként egyesíti, ami lehetővé teszi a mélységérzékelést és a térlátást. Ha azonban az egyik szem rendszeresen eltér, a két szem egymástól különböző képet küld az agyba. Az agy eleinte megpróbálja összehangolni ezt a két eltérő információt, ami kettőslátást okozhat, de mivel ez zavaró, az agy egy idő után védekezésképpen egyszerűen kikapcsolja a kancsal szem jelét. Ez a folyamat fokozatosan, észrevétlenül zajlik le, és a gyermek általában nem panaszkodik, hiszen a látása az egyik szemével zavartalannak tűnik. Közben azonban a kancsal szem látókérgi területe egyre kevesebb ingert kap, a látórendszer pedig elmarad a normális fejlődéstől és kialakul a lusta szem.
Kettőslátás
Ha a gyermek kettős képet lát, azaz ugyanabból a tárgyból két képet érzékel egyszerre, az komoly szemészeti vagy idegrendszeri eltérésre utalhat. Kisebb gyermekek sokszor nem tudják megfogalmazni ezt a panaszt, inkább az egyik szemükkel hunyorítanak, vagy fejüket oldalra billentik, hogy elnyomják az egyik képet. A hirtelen kialakuló kettőslátás azonnali orvosi vizsgálatot igényel.
Az idegrendszeri érintettség lehetősége azért érdemel külön figyelmet, mert a szemizmok mozgását az agyból induló idegpályák irányítják. Abban az esetben, ha ezek valamilyen okból sérülnek vagy nyomás alá kerülnek, az a szemek összehangolt mozgásában mutatkozik meg. Hirtelen fellépő kettőslátás esetén az orvosnak ki kell zárnia olyan háttérokokat, mint
- az agyi nyomásfokozódás,
- egy koponya-agyi trauma utóhatása,
- gyulladásos idegrendszeri betegség,
- vagy ritkább esetben agydaganat.
Ezek az állapotok viszonylag ritkák, de éppen súlyosságuk miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni őket. A szemész ilyenkor nemcsak a szemet vizsgálja, hanem a szemizmok mozgásának mintázatából, a pupillareflex viselkedéséből és az esetleges kísérő tünetekből, például fejfájásból, hányingerből, egyensúlyzavarból vagy arcaszimmetriából következtet arra, hogy szükség van-e neurológiai konzultációra vagy képalkotó vizsgálatra.
Szemtengelyferdülés
A szemtengelyferdülés lényege, hogy a szaruhártya (a szem átlátszó elülső felszíne) nem tökéletesen gömb alakú, hanem enyhén megnyúlt, inkább egy labda, mint egy gömb formáját veszi fel. Emiatt a beérkező fény nem egyetlen pontban fókuszálódik a retinán, hanem két különböző síkban. Ennek eredményeként a kép így elmosódott vagy torzított lesz közelre és távolra egyaránt.
A szemtengelyferdülés (másik nevén torzítás vagy astigmatizmus) önmagában nem feltétlenül okoz feltűnő tüneteket kisgyermekkorban, de összefügghet a fejtartás megváltozásával, fejfájással, a szemek gyors elgáradásával, vagy azzal, hogy a gyermek közel hajol minden nézett tárgyhoz. A szemtengelyferdülés korrekciója szemüveggel általában jól megoldható, de minél korábban kezdik el a kezelést, annál jobb eredményt lehet elérni.
Fehér vagy szokatlan színű visszfény a pupillában
Ha fényképeken a gyermek szemében a vörös helyett fehér, sárga vagy más színű visszfény látható, ez retinoblastomára, szürkehályogra vagy más elváltozásra utalhat. Ez az állapot azonnali, haladéktalan szemészeti vizsgálatot igényel, akár még aznap.
A szem külső elváltozásai
Folyamatos
- könnyezés,
- váladékozás,
- vörösség,
- duzzanat,
- a szemhéj folyamatos csüngése,
- rendszeres pislogás,
- illetve szemdörzsölés
mind olyan jelek, amelyek szemészeti vizsgálatot indokolnak. Természetesen ezek egy részének hétköznapibb oka is lehet (például allergia, kötőhártyagyulladás), de kizárni csak vizsgálattal lehet az egyéb okokat.
Fejfájás, tanulási nehézség, ügyetlenség
Sok szülő nem gondol rá, de a visszatérő fejfájás, különösen az olvasás vagy a képernyő előtt töltött idő után, a tartós figyelmetlenség az iskolában, a betűk összetévesztése, illetve az általános mozgásos ügyetlenség (falaknak ütközés, tárgyak elhibázása) mind összefügghet látásproblémával. Ha egy gyermek nem lát jól, az kompenzálásra kényszeríti, és ez fáradtsággal, ingerlékenységgel, teljesítményzavarral járhat.
Mi történik az első szemészeti vizsgálaton?
Sokan azért halogatják a gyermekszemész felkeresését, mert nem tudják, mire számítsanak. Az első vizsgálat valójában sokkal kevésbé félelmetes, mint ahogy azt el szokták képzelni. A gyermekszemész felkészült arra, hogy a legkisebb páciensekkel is türelmesen, játékos formában dolgozzon.
Kórelőzmény és szülői kikérdezés
A vizsgálat általában egy részletes kikérdezéssel indul. Az orvos megtudakolja, hogy milyen panaszokat észleltek, van-e a családban szemészeti megbetegedés (például kancsalság, szemüvegviselés, lusta szem), hogyan zajlott a terhesség és a szülés, volt-e koraszülés, és milyen fejlődési mérföldköveket ért el a gyermek. Érdemes előre összegyűjteni ezeket az információkat, hogy a vizsgálat minél hatékonyabb és gördülékenyebb lehessen.
Látásélesség mérése
A látásélesség mérése életkortól függ. Kisebb gyermekeknél képes vagy szimbólumos táblákat alkalmaznak (E-tábla, Lea szimbólumok), amelyekhez nem szükséges betűismeret. Az óvodás korú gyermekek legtöbbje már jól együttműködik ezzel a vizsgálattal.
Csecsemőknél speciális, viselkedésalapú módszereket alkalmaznak. Az egyik legelterjedtebb ezek közül a preferenciális nézési teszt, amely azon az elven alapul, hogy az egészségesen látó csecsemő ösztönösen egy mintázott, csíkos felületet részesít előnyben az egyszínűvel szemben. A vizsgálat során a gyermek elé különböző finomságú csíkmintákat tartanak. Minél vékonyabb csíkot képes megkülönböztetni az egyszínű háttértől, annál jobb a látásélessége. Ha a csecsemő nem mutat preferenciát, azaz nem fordul a mintázott inger felé, az gyengébb látásélességre utalhat.
Egy másik gyakran alkalmazott módszer a vizuális kiváltott potenciál mérése, amely során a gyermek fejére helyezett elektródák segítségével közvetlenül az agyi válasz mérhető, miközben a csecsemő változó mintázatokat néz. Ez a módszer különösen megbízható, és nem igényel semmilyen aktív együttműködést. Ezek a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek, és a csecsemő számára inkább egy figyelemfelkeltő játéknak tűnnek, mint orvosi beavatkozásnak.
Szemizmok vizsgálata
Az orvos megvizsgálja, hogy a két szem mozgása összehangolt-e, és hogy fennáll-e kancsalság. Ezt több módszerrel is ellenőrzik:
- Hirschberg-teszt (fényteszt):
A vizsgáló egy kis fényforrást tart a gyermek szeme elé, és megfigyeli, hol jelenik meg a fény visszaverődése a pupillán. Egészséges, egyenesen néző szemek esetén a visszfény mindkét pupillán szimmetrikusan, ugyanazon a ponton látszik, ha azonban az egyik oldalon eltolódik, az kancsalságra utal. - Cover teszt (takarási teszt):
Az egyik szemet egy lapátka segítségével letakarják, miközben a gyermek egy tárgyra vagy fényforrásra figyel, majd megfigyelik a fedetlen szem reakcióját. Ha a szabadon hagyott szem igazítani kényszerül a tekintetét, azaz elmozdul, hogy a fixációs pontra nézzen, az azt jelzi, hogy addig nem az helyes irányba nézett, vagyis kancsalság állhat fenn. - Szemizmok aktív mozgásának vizsgálata:
A vizsgáló egy fényforrást vagy vonzó tárgyat mozgat a gyermek látóterének különböző irányaiba, miközben megfigyeli, hogy mindkét szem egyenletesen és akadálytalanul követi-e a mozgást. Ha valamelyik szem egy adott irányban elakad, visszamarad vagy eltér, az az adott irányt irányító szemizom gyengeségére vagy bénulására utalhat.
Törési hiba meghatározása
A fénytörési hiba (rövidlátás, távollátás, asztigmatizmus) pontos meghatározásához szinte kivétel nélkül szükség van a pupilla kitágítására. Ezt szemcseppek segítségével végzik. A cseppek hatására a pupilla kitágul, és a szemizom ellazul, így az orvos valódi fénytörési értéket tud mérni anélkül, hogy a gyermek akaratlagos alkalmazkodása torzítaná az eredményt.
A szemcseppek hatása néhány óráig tart, ezalatt a gyermek fényérzékenyebb lehet és elmosódottan láthat közelre, ez teljesen természetes és átmeneti. Érdemes erre az időre napszemüveget hozni, és számolni azzal, hogy a vizsgálat napján képernyőt, könyvet nem érdemes a gyermek kezébe adni.
A szemfenék vizsgálata
A tágított pupillán keresztül az orvos megvizsgálja a szem belső struktúráit:
- a retinát,
- a látóideget,
- az ereket.
Ez az úgynevezett szemfenékvizsgálat fontos adatokat ad a szem általános egészségi állapotáról, és lehetővé teszi bizonyos ritka, de súlyos elváltozások kizárását.
Mit hozzunk magunkkal, és hogyan készítsük fel a gyermeket?
Az első szemészeti vizsgálatra érdemes magunkkal hozni
- a korábbi orvosi dokumentumokat,
- a gyermek egészségügyi kiskönyvét,
- és ha van, a korábbi szemészeti leleteket.
Ha a gyermek már hord szemüveget, azt is vigyük el. A kisgyermekek számára az ismeretlen orvosi környezet stresszes lehet, ezért érdemes előre, nyugodt hangon elmagyarázni, hogy mi fog történni. Hangsúlyozzuk, hogy nem lesz fájdalmas, és hogy az orvos segíteni szeretne a szemének. Vigyünk magunkkal egy kedvenc játékot vagy egy könyvet a várakozáshoz.
Gyermekszemészet Budapesten
Budapesten az állami egészségügyi rendszeren belül gyermekszemészeti szakellátáshoz beutalóval lehet hozzájutni. A háziorvos vagy a gyermekorvos adja ki a szükséges papírt, ezt követően az Országos Kórházi Főigazgatóság által kijelölt szakrendelőkben, illetve a nagyobb kórházak szemészeti osztályain van lehetőség vizsgálatra. A várakozási idő a körzettől és az intézménytől függően változó.
Magánklinikákon és szakrendelőkben a vizsgálat beutaló nélkül, általában rövidebb várakozási idővel érhető el. Számos budapesti magánintézményben van gyermekszemész, aki kifejezetten kisgyermekekkel foglalkozik, és a rendelő kialakítása is az ő igényeikhez igazodik.
Sürgős esetekben nem szabad megvárni a tervezett időpontot. A nagyobb kórházak szemészeti ügyeletén azonnal ellátást kaphat a gyermek.
Gyermekszemészet a Saint James Klinikán
Ha gyermeke szemészeti vizsgálatára Budapesten keres megbízható helyet, a Saint James Szemészeti Klinika teljes körű gyermekszemészeti ellátást nyújtunk korszerű eszközökkel és tapasztalt szakorvosokkal.
A vizsgálat átfogó képet ad a gyermek szemének állapotáról. A látásélesség mérésétől a szemállás ellenőrzésén és a kancsalság kiszűrésén át a szaruhártya, a szemfenék, a könnytermelés és a könnycsatorna vizsgálatáig minden elvégezhető egy helyen. A vizsgálat tehát olyan rejtett problémák azonosítására is alkalmas, amelyek kezelés nélkül hosszú távon befolyásolnák a gyermek fejlődését, tanulását és mindennapjait.
A klinikán különös figyelmet fordítunk arra, hogy a vizsgálat a gyermek számára is nyugodt, biztonságos élmény legyen. A rendelőben játszósarok várja a kicsiket a pupillatágító csepp hatásának beállta alatt, a szülők végig jelen lehetnek a vizsgálaton, és minden lépést érthetően elmagyarázunk mind a gyermeknek, mind a szülőnek. A vizsgálat végeztével a szülők részletes tájékoztatást és írásos javaslatot kapnak a további teendőkről.
Mit tehet a szülő a gyermek látásáért?
A szemész látogatás mellett a szülők otthon is sokat tehetnek a gyermek szemének egészségéért. Az egyik legfontosabb tényező a képernyő használatának szabályozása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 2 éves kor alatt ne kapjon a gyermek képernyőt, 2-5 év között napi egy óránál ne többet, 6 év felett pedig törekedjünk a mérsékelt, szünetekkel tarkított használatra.
A természetes fény is jó hatással van a szemekre. Kutatások igazolják, hogy a napi legalább 1-2 óra szabadban töltött idő csökkenti a rövidlátás kialakulásának kockázatát. Ez különösen fontos iskolás korban.
Ha a gyermek szemüveget kap, győződjünk meg arról, hogy valóban viselje azt. A szemüveget érdemes rendszeresen ellenőriztetni, és ha a gyermek panaszkodik, vagy a lencse megkarcolódik, minél hamarabb érdemes orvosolni a problémát.
Záró gondolatok
A gyermekszemészet nem csupán a látáshibás gyerekek ügye. Minden gyermeknek szüksége van rendszeres szemészeti ellenőrzésre, hiszen a látórendszer fejlődési ablaka szűk, és az idő előrehaladtával egyre nehezebb korrigálni a problémákat. A vizsgálatokra rendszeresen kerüljön sor. Sürgős esetekben, mint kancsalság, kettőslátás, fehér pupillareflex, hirtelen látásromlás, ajánlott mihamarabb felkeresni egy szakorvost.
Budapesten mind az állami, mind a magán ellátórendszerben elérhető a gyermekszemészeti szakellátás. A gyermek látása az egész jövőjét befolyásolhatja, a tanulás, a sport, a szociális élet mind a jó látásra épül. Érdemes tehát ezt az ügyet komolyan venni, és nem halogatni a szemészeti vizsgálatokat.
Ha a lehető legjobb ellátást szeretné biztosítani gyermekének, akkor válassza a Saint James Klinika Gyermekszemészetét. További kérdése van, vagy időpontot szeretne foglalni? Vegye fel velünk a kapcsolatot, csapatunk készséggel áll rendelkezésére.
