A szemfájdalom gyakori panasz, amely sokféle formában jelentkezhet. Lehet enyhe égő, szúró vagy kaparó érzés, de előfordulhat erős, lüktető fájdalom is a szemgolyóban vagy a szem mögött. A háttérben gyakran irritáció, szemszárazság vagy túlterhelés áll. Bizonyos esetekben azonban fertőzés, gyulladás, sérülés, magas szemnyomás vagy a látóideg betegsége okozza a tünetet. Ezért nemcsak azt fontos megfigyelni, hogy mennyire fáj a szem, hanem azt is, hogyan kezdődött a panasz, hol érezhető, és társul-e hozzá látásromlás, vörösség, fényérzékenység vagy más tünet.
A cikkben bemutatjuk a szemfájdalom leggyakoribb okait, a különböző fájdalomtípusok lehetséges jelentését, valamint azokat a jeleket, amelyeknél mielőbbi orvosi ellátás szükséges. Szó lesz a szemészeti kivizsgálás menetéről, a kezelési lehetőségekről és azokról az egyszerű lépésekről is, amelyek enyhébb panasz esetén segíthetnek.
A szemfájdalom nem mindenkinél ugyanolyan
A szemfájdalom nem egyetlen, jól körülírható érzést jelent. A kellemetlenség eredhet a szem felszínéről, a szemhéjból, a szemgolyó belsejéből vagy a szem mögötti területről. Előfordulhat az is, hogy a fájdalom valójában a homlokból, az arcüregből vagy a fej más részéből sugárzik a szem környékére.
A felszíni eredetű panasz általában égő, csípő, kaparó vagy száraz érzést okoz. Ilyenkor gyakran a könnyfilm, a kötőhártya vagy a szaruhártya érintett. A mélyebb fájdalom inkább tompa, nyomó, lüktető vagy fúró jellegű lehet. Ez a fájdalom jelentkezhet a szemgolyóban, a szem mögött, illetve kisugározhat a homlok, a halánték vagy az arc felé.
A kivizsgálás szempontjából sokat számít, hogy az egyik vagy mindkét szem fáj-e. Fontos az is, hogy a tünet hirtelen vagy lassan alakult-e ki, folyamatosan fennáll-e, illetve erősödik-e pislogáskor, olvasáskor, erős fényben vagy a szem mozgatásakor. A fájdalom jellegéből lehet következtetni a lehetséges okra, de biztos diagnózist csak szemészeti vizsgálat alapján lehet felállítani.
A szemfáradtság gyakori oka a kellemetlenségnek
A hosszan tartó olvasás, a monitor előtti munka, a telefon gyakori használata vagy a nem megfelelő világítás könnyen túlterhelheti a szemet. Ilyenkor
- tompa fájdalom,
- feszülés,
- nehéz szemhéj,
- homályos látás,
- vagy fejfájás jelentkezhet.
A panasz jellemzően a nap végére erősödik, pihenés után pedig enyhül.
Képernyőhasználat közben általában ritkábban történik pislogás. Emiatt a könnyfilm gyorsabban felszakad, és a szem felszíne kiszáradhat. A tüneteket fokozhatja a száraz levegő, a légkondicionáló, a túl erős vagy túl gyenge fény, a képernyő tükröződése, valamint a nem megfelelő szemüveg.
A szemfáradtság többnyire nem veszélyes, de tartós panasz esetén érdemes látásvizsgálatot kérni. Előfordulhat, hogy korábban fel nem ismert fénytörési hiba, például rövidlátás, távollátás vagy asztigmia áll a háttérben. A negyvenes évek körül az öregszeműség is megnehezítheti a munkát, ami fokozott erőlködéshez és fejfájáshoz vezethet.
A terhelés csökkentésében segíthet
- a rendszeres szünet,
- a tudatos pislogás
- és a megfelelő távolság betartása a kijelzőtől.
A képernyőt célszerű kissé szemmagasság alatt elhelyezni. Ha a fájdalom pihenés után sem múlik, vagy látászavar, kettőslátás, erős vörösség társul hozzá, orvosi konzultáció javasolt.
A szemszárazság égő és szúró érzést okozhat
Szemszárazság akkor alakul ki, ha nem termelődik elegendő könny, vagy a könnyfilm összetétele nem megfelelő. A könny nemcsak nedvesen tartja a szemet, hanem védi és táplálja a szem felszínét is. Ha a könnyfilm túl gyorsan elpárolog vagy nem terül el megfelelően, irritáció jelentkezhet.
A szemszárazság tipikus tünete az égő, csípő, szúró vagy kaparó érzés. Gyakori
- az idegentest-érzés,
- a vörösség,
- az időnként homályossá váló látás,
- valamint a fokozott könnyezés is.
Bár ez ellentmondásosnak tűnhet, az irritált szem reflexszerűen sok könnyet termelhet. Ez a könny azonban gyakran nem marad elég sokáig a szem felszínén.
A panaszt fokozhatja a tartós képernyőhasználat, a kontaktlencse viselése, a szeles vagy száraz környezet, a dohányfüst, a légkondicionáló, az életkor és egyes gyógyszerek szedése. Bizonyos betegségek, például a cukorbetegség, a pajzsmirigy működési zavarai és egyes autoimmun kórképek szintén növelhetik a panasz megjelenését.
Enyhe esetben
- tartósítószer-mentes műkönny,
- a levegő párásítása
- és a képernyő előtt töltött idő megszakítása is segíthet.
Ha a tünet tartós, fájdalmas vagy látásromlással jár, szemészeti vizsgálat szükséges. Kezelés nélkül a súlyos szemszárazság a szaruhártya felszínét is károsíthatja.
Irritáció és allergia a háttérben
Por, füst, erős szél, kozmetikum, klóros víz vagy tisztítószerek gőze átmeneti irritációt okozhat. Ilyenkor a szem éghet, könnyezhet és kipirosodhat. A panasz általában rövid idő alatt enyhül, ha az irritáló hatás megszűnik.
Allergia esetén többnyire a viszketés a legerősebb tünet. Gyakran mindkét szem érintett, és orrfolyás, tüsszögés vagy orrdugulás is jelentkezik. A szemhéj megduzzadhat, a szem vizesen könnyezhet. Az allergiás panaszok szezonálisan, például pollenszezonban erősödhetnek, de állatszőr, poratka vagy kozmetikum is kiválthatja őket.
Az erős fájdalom, a jelentős fényérzékenység és a látásromlás nem jellemző egyszerű allergiára. Ezekben az esetekben szemészeti vizsgálat indokolt. Enyhe allergiás panasz esetén hideg borogatás és az allergén kerülése segíthet. Gyógyszeres szemcseppet azonban érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetve választani.
Idegentest vagy apró sérülés is okozhat erős fájdalmat
Egy szempilla, porszem, homokszem vagy apró rovar hirtelen fellépő, szúró érzést okozhat. A szem könnyezni kezd, kipirosodhat, és pislogáskor erősödhet a fájdalom. A szem dörzsölése ilyenkor kerülendő, mert az idegentest felsértheti a szaruhártyát.
Felületes szennyeződés esetén tiszta, langyos vízzel vagy steril sóoldattal végzett óvatos öblítés segíthet. Ha az idegentest nem távozik, a fájdalom megmarad, vagy a látás romlik, orvosi vizsgálat szükséges. Különösen fontos a gyors ellátás, ha fém-, üveg- vagy faforgács kerülhetett a szembe.
A szembe fúródott tárgyat nem szabad házilag eltávolítani. A szemre nyomást gyakorolni sem szabad. Vegyi anyag szembe kerülésekor azonnal meg kell kezdeni a bő vízzel történő öblítést, majd sürgősségi ellátást kell kérni. Az öblítést nem szabad azért késleltetni, hogy előbb sikerüljön pontosan azonosítani az anyagot.
A szaruhártya sérülése
A szaruhártya a szem elülső, átlátszó része. Nagyon sok érzőideg található benne, ezért már egy apró hámhiány is erős fájdalmat okozhat. A szaruhártya felszíne megsérülhet például köröm, faág, kontaktlencse vagy a szembe került apró idegentest miatt.
A fájdalom általában
- hirtelen kezdődik,
- szúró jellegű,
- és könnyezéssel,
- fényérzékenységgel,
- vörösséggel,
- illetve idegentest-érzéssel jár.
A panasz akkor is megmaradhat, amikor az eredeti idegentest már nincs a szemben. A sérülés nagyságát és helyét szemészeti vizsgálattal, speciális festék segítségével lehet pontosan megítélni.
A kisebb sérülések megfelelő kezelés mellett gyakran gyorsan gyógyulnak. A fertőzés megelőzése és a fájdalom csökkentése azonban orvosi kezelést igényelhet. Otthon nem ajánlott érzéstelenítő vagy korábbról megmaradt szemcseppet használni, mert ezek elfedhetik a romlást, és bizonyos készítmények lassíthatják a gyógyulást.
Amikor a kontaktlencse irritációt okoz
A kontaktlencse helytelen használata irritációt, szemszárazságot, szaruhártya-sérülést és fertőzést is okozhat. A kockázat nagyobb, ha a lencsét
- az előírtnál tovább viselik,
- alvás közben is a szemben marad,
- csapvízzel érintkezik,
- vagy a tárolót nem tisztítják megfelelően.
Fájdalmas, vörös szem, homályos látás vagy fényérzékenység esetén a kontaktlencsét azonnal el kell távolítani. A lencsét nem szabad visszahelyezni addig, amíg a panasz oka nem tisztázott. Ilyen tüneteknél sürgős szemészeti vizsgálat indokolt, mert szaruhártya-fertőzés állhat a háttérben.
A keratitis, vagyis a szaruhártya gyulladása gyorsan rosszabbodhat. Kezelés nélkül fekély, hegesedés és tartós látásromlás is kialakulhat. A kezelést a kiváltó ok határozza meg. Bakteriális fertőzésnél antibiotikumos, vírusos eredetnél vírusellenes készítményre lehet szükség. A korai felismerés sokat számít a látás megőrzésében.
Mit jelezhet a fájdalmas szemhéj?
A szemhéjszéli gyulladás gyakori, sokszor visszatérő állapot. Égő, viszkető, szúró érzést, reggeli váladékozást, könnyezést és vörös szemhéjszélt okozhat. A panasz hátterében a szemhéj mirigyeinek működési zavara, bőrbetegség vagy kórokozók elszaporodása is állhat.
Enyhébb esetben a szemhéj rendszeres tisztítása és a meleg borogatás javíthat az állapoton. A tartós vagy gyakran visszatérő panaszt azonban érdemes kivizsgáltatni, mert célzott kezelésre is szükség lehet. A szemhéjszéli gyulladás szemszárazsággal is együtt járhat, így a két probléma kölcsönösen erősítheti egymást.
Az árpa a szemhéj egyik mirigyének heveny gyulladása. Általában fájdalmas, piros csomóként jelenik meg a szempillák közelében vagy a szemhéj belső oldalán. Nyomkodni nem szabad, mert a fertőzés továbbterjedhet. Ha a duzzanat gyorsan növekszik, láz jelentkezik, vagy a szem mozgatása is fájdalmassá válik, mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.
A jégárpa ezzel szemben többnyire kevésbé fájdalmas, inkább tartós csomóként érezhető. Ha hosszabb idő alatt sem múlik el, növekszik, vagy zavarja a látást, szemészeti kezelés válhat szükségessé.
A kötőhártya-gyulladás típusai
A kötőhártya-gyulladás a szemfehérjét és a szemhéj belső felszínét borító hártyának a gyulladása. Okozhatja
- vírus,
- baktérium,
- allergia,
- vagy valamilyen irritáló anyag.
Jellemző tünete a vörösség, a könnyezés, az égő vagy kaparó érzés és a váladékozás.
Vírusos eredetnél gyakori a vízszerű váladék, és a panasz sokszor náthával együtt jelentkezik. Bakteriális fertőzésnél sűrűbb, sárgás váladék jelenhet meg, amely reggelre összeragaszthatja a szemhéjakat. Allergiás gyulladásnál általában a viszketés a legerősebb panasz, és többnyire mindkét szem érintett.
A különböző típusok kezelése eltérő. Az antibiotikum csak bakteriális fertőzés esetén lehet indokolt, vírusos vagy allergiás eredetnél nem használ. Emiatt nem célszerű korábbról megmaradt szemcseppel elkezdeni az önkezelést.
A fájdalom, az erős fényérzékenység, a látásromlás és a nagyon vörös szem nem jellemző egyszerű kötőhártya-gyulladásra. Ilyenkor szaruhártya-gyulladás, uveitis vagy más komolyabb probléma is felmerülhet, ezért szemészeti vizsgálat szükséges.
A belső szemgyulladás tünetei és veszélyei
Az uveitis a szem belső részeinek gyulladása. Gyakran hirtelen kezdődik, és
- mély szemfájdalmat,
- vörösséget,
- fényérzékenységet,
- homályos látást,
- vagy úszkáló foltokat okozhat.
A panasz az egyik vagy mindkét szemet érintheti.
A háttérben fertőzés, autoimmun betegség vagy más gyulladásos állapot állhat, de sokszor nem található egyértelmű kiváltó ok. Kezelés nélkül szövődmények, például zöld hályog, szürke hályog vagy tartós látásromlás alakulhat ki. Emiatt a fájdalommal és fényérzékenységgel járó vörös szem mielőbbi vizsgálatot igényel.
A kezelés gyakran gyulladáscsökkentő, esetenként pupillatágító szemcseppel történik. Súlyosabb esetben szájon át szedhető vagy injekcióban adott gyógyszerre is szükség lehet. Ha a háttérben fertőzés áll, azt külön is kezelni kell. Szteroidtartalmú szemcseppet csak szemész javaslatára szabad használni.
A scleritis a szemgolyó erős, fehér burkának gyulladása. Általában mély, fúró vagy lüktető fájdalmat okoz, amely éjszaka is fennmaradhat, és a homlokba vagy az arcba sugározhat. Gyakran társul valamilyen autoimmun betegséghez, ezért a szemészeti vizsgálat mellett más szakorvosi kivizsgálás is szükségessé válhat.
A szemnyomás hirtelen emelkedése
A zöld hályog, vagyis a glaukóma legtöbb formája lassan és kezdetben fájdalom nélkül károsítja a látóideget. Az akut zárt zugú glaukóma azonban hirtelen, erős tünetekkel jelentkezik. Ilyenkor a szem belső folyadéka nem tud megfelelően elvezetődni, ezért a szemnyomás gyorsan megemelkedik.
Jellemző lehet
- az erős szem- vagy homloktáji fájdalom,
- a vörös szem,
- a ködös látás,
- valamint a fényforrások körül színes karikák jelenhetnek meg.
Fejfájás, hányinger és hányás is társulhat hozzá. A tünetek olyan erősek lehetnek, hogy az állapotot elsőre migrénnek vagy gyomorpanasznak gondolják.
Az akut szemnyomás-emelkedés azonnali ellátást igényel. Kezelés nélkül rövid idő alatt maradandó látóideg-károsodást okozhat. A szemnyomást gyógyszerekkel és szemcseppekkel csökkentik, majd gyakran lézeres beavatkozásra is szükség van. Erős szemfájdalom, vörösség, homályos látás és hányinger együttes jelentkezésekor nem szabad várni a panasz spontán megszűnésére.
Mi okozhat fájdalmat a szem mögött?
A szem mögött érzett fájdalom gyakran fejfájáshoz, migrénhez vagy arcüregi panaszhoz kapcsolódik.
- Migrén esetén általában féloldali, lüktető fejfájás, fény- és hangérzékenység, hányinger, esetleg látási jelenségek jelentkeznek. A látási aura villódzó fényekkel, cikcakkos vonalakkal vagy átmeneti látótérkieséssel járhat.
- Az arcüreggyulladás inkább nyomó érzést okozhat a szem körül, a homlokban vagy az arcon. Gyakori az orrdugulás, a váladékozás, és a fájdalom előrehajláskor fokozódhat. A szem körüli fájdalom azonban önmagában nem bizonyítja, hogy az arcüreg a panasz forrása.
- A látóideg gyulladása szintén okozhat szem mögötti fájdalmat. Ilyenkor a panasz gyakran szemmozgatásra erősödik, és az egyik szem látása romolhat. A színek fakóbbnak tűnhetnek, vagy a látótér egy része kieshet. Ez az állapot szemészeti és gyakran neurológiai kivizsgálást igényel.
Sérülés után a látást is ellenőrizni kell
Egy tompa ütés után a szemhéj megduzzadhat és bevérezhet. A külső elváltozás azonban nem mutatja meg biztosan, hogy a szemgolyó, a szemüreg vagy a retina megsérült-e. Emiatt fontos megfigyelni,
- változott-e a látás,
- jelentkezett-e kettőslátás,
- fényvillanás,
- úszkáló homály,
- valamint látótérkiesés.
Sürgős vizsgálatra van szükség, ha sérülés után r
- omlik a látás,
- szabálytalanná válik a pupilla,
- vér látható a szemben,
- nem mozgatható megfelelően a szem,
- vagy erős fájdalom jelentkezik.
Nagy sebességgel érkező tárgy, például fémszilánk esetén akkor is lehet mélyebb sérülés, ha kívülről alig látható eltérés.
A szemre ilyenkor nem szabad nyomást gyakorolni, és a beékelődött tárgy eltávolításával sem szabad próbálkozni. A további károsodás elkerülése érdekében mielőbbi szakorvosi ellátás szükséges.
Mit jelezhet a fájdalom jellege?
Az égő, kaparó vagy homokszemszerű érzés leggyakrabban szemszárazságra, enyhe irritációra vagy szemhéjszéli gyulladásra utal. Ha a viszketés a legerősebb tünet, gyakran allergia áll a háttérben. A váladékozás kötőhártya-gyulladásnál lehet jellemző, de a váladék színe önmagában nem elég a pontos diagnózishoz.
A hirtelen kialakuló, éles fájdalom idegentestre vagy szaruhártya-sérülésre hívhatja fel a figyelmet. A könnyezéssel és fényérzékenységgel járó erős fájdalom szaruhártya-gyulladás esetén is előfordulhat. A mély, lüktető vagy fúró érzés a szem belső gyulladásával vagy magas szemnyomással függhet össze.
A szemmozgatásra fokozódó fájdalom látóideg-gyulladás, szemüregi fertőzés vagy a szemmozgató izmok érintettsége miatt is kialakulhat. A fájdalom típusa tehát fontos támpont, de a tünetek gyakran átfedik egymást. Emiatt az önálló következtetés helyett tartós vagy erős panasz esetén vizsgálat javasolt.
Azonnali orvosi ellátás szükségessége
Azonnali szemészeti vagy sürgősségi ellátás szükséges, ha a szemfájdalom hirtelen kezdődik, nagyon erős, vagy gyorsan rosszabbodik. Ugyancsak figyelmeztető jel
- a látás hirtelen romlása,
- a látótér kiesése,
- a kettőslátás,
- a fényvillanás,
- a színek érzékelésének megváltozása,
- vagy a látás teljes elvesztése.
Nem szabad halogatni az ellátást, ha a szem erősen vörös és fájdalmas, különösen akkor, ha fényérzékenység, hányinger, hányás vagy erős fejfájás is jelentkezik. A kontaktlencse mellett kialakuló fájdalmas, vörös szem szintén sürgős vizsgálatot igényel. Ezek a tünetek olyan betegségekre utalhatnak, amelyek kezelés nélkül veszélyeztethetik a látást.
Sürgős segítség kell vegyi sérülés, szembe fúródott tárgy, nagy erejű ütés vagy gyorsan repülő részecske okozta sérülés után is. Láz, szemhéjduzzanat, szemkidülledés, fájdalmas szemmozgás vagy rossz általános állapot esetén szemüregi fertőzés lehetősége is felmerül.
Mielőbbi, de nem feltétlenül azonnali vizsgálat javasolt, ha a panasz több napja fennáll, rendszeresen visszatér, egyre erősebb, vagy pihentetés és műkönny mellett sem javul. Tartós vörösség, váladékozás, fényérzékenység és visszatérő fejfájás esetén szintén érdemes szemészhez fordulni.
Mit lehet tenni enyhébb panasz esetén?
Ha a kellemetlenség egyértelműen hosszú képernyőhasználat, fáradtság vagy száraz levegő után jelentkezik, első lépésként érdemes pihentetni a szemet. Hasznos lehet
- néhány percre távolra nézni,
- gyakrabban pislogni,
- csökkenteni a képernyő fényerejét
- és megszüntetni a tükröződést.
Szemszárazság esetén tartósítószer-mentes műkönny segíthet. Allergiás, viszkető panaszoknál hideg borogatás, árpánál és szemhéjszéli problémáknál meleg borogatás lehet kellemes. A szemet nem ajánlott dörzsölni, mert ez fokozhatja az irritációt vagy sérülést okozhat.
Ismeretlen eredetű fájdalom esetén nem célszerű korábbról megmaradt antibiotikumos vagy szteroidtartalmú szemcseppet használni. A nem megfelelő készítmény elfedheti a tüneteket, késleltetheti a diagnózist, vagy egyes fertőzéseket súlyosbíthat. Ha a panasz nem enyhül rövid időn belül, szakorvosi vizsgálat szükséges.
A szemészeti kivizsgálás menete
A vizsgálat részletes kikérdezéssel kezdődik. Fontos, hogy
- mikor kezdődött a fájdalom,
- melyik szem érintett,
- milyen jellegű a panasz,
- és mi erősíti vagy enyhíti.
A szemész rákérdezhet a látás változására, a fényérzékenységre, a váladékozásra, a sérülésre, a kontaktlencse használatára és a korábbi szembetegségekre.
Ezt általában a látásélesség ellenőrzése követi. Réslámpával nagyításban megvizsgálható a szemhéj, a kötőhártya, a szaruhártya és a szem belső része. Speciális festék segítségével láthatóvá tehetők a szaruhártya apró sérülései. Szükség esetén megmérik a szemnyomást, ellenőrzik a pupillák reakcióját, a szemmozgást és a szemfeneket is megvizsgálják.
Bizonyos esetekben további vizsgálatokra lehet szükség. Ilyen lehet a látótérvizsgálat, az optikai koherencia tomográfia, az ultrahang, a laborvizsgálat, illetve a koponya vagy a szemüreg képalkotó vizsgálata. Ha idegrendszeri, autoimmun vagy fertőzéses háttér merül fel, más szakorvos bevonása is indokolt lehet.
A kezelés mindig a kiváltó októl függ
Szemszárazság esetén műkönny, szemhéjhigiéné, környezeti változtatás és szükség esetén gyulladáscsökkentő kezelés jöhet szóba. Fénytörési hiba esetén a megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse használata csökkentheti a túlterhelést. Allergiánál az allergén kerülése és célzott szemcsepp segíthet.
Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumos, vírusos eredetnél vírusellenes kezelésre lehet szükség. A szaruhártya súlyos fertőzése gyakori ellenőrzést és intenzív kezelést igényelhet. Uveitisnél gyulladáscsökkentő, akut glaukómánál pedig sürgős szemnyomáscsökkentő kezelés és lézeres beavatkozás válhat szükségessé.
Sérülés esetén az ellátás az egyszerű horzsolás kezelésétől az idegentest eltávolításán át a műtétig terjedhet. A gyors diagnózis azért fontos, mert ugyanaz a tünet egészen eltérő kezelést igénylő betegségeknél is megjelenhet.
Hogyan csökkenthető a szemfájdalom kialakulásának esélye?
A szemfájdalom minden oka nem előzhető meg, de néhány egyszerű szokás sokat segíthet a szem felszínének védelmében és a túlterhelés csökkentésében. Képernyő előtt végzett munka során érdemes rendszeresen rövid szünetet tartani, távolra nézni és tudatosan pislogni. A monitor ne legyen túl közel, felső széle pedig lehetőleg ne kerüljön jóval a szemmagasság fölé. A megfelelő fényviszonyok és a zavaró tükröződés megszüntetése szintén csökkentheti a hunyorgást és az erőlködést.
Száraz levegőben hasznos lehet a párásítás, valamint a közvetlenül arcra irányuló ventilátor vagy légkondicionáló kerülése. A megfelelő folyadékbevitel az általános közérzet szempontjából is fontos, de tartós szemszárazság esetén önmagában nem helyettesíti a célzott kezelést. Műkönny választásakor hosszabb távú használathoz általában a tartósítószer-mentes készítmények előnyösebbek, de visszatérő panaszoknál érdemes szemész tanácsát kérni.
Kontaktlencsét csak tiszta kézzel szabad behelyezni és eltávolítani. Be kell tartani a csereidőt, a tisztítási szabályokat és az ajánlott napi viselési időt. A lencse csapvízzel való öblítése, a tárolófolyadék újratöltés nélküli használata, valamint a lencsében történő alvás növelheti a fertőzés kockázatát. Úszás vagy zuhanyzás előtt is célszerű eltávolítani, hacsak a kezelőorvos másként nem javasolja.
Porral, forgáccsal, vegyszerrel vagy erős fénnyel járó munka során megfelelő védőszemüveg viselése ajánlott. A hétköznapi szemüveg nem mindig nyújt elegendő védelmet a nagy sebességgel repülő részecskékkel szemben. Sportolásnál is szükség lehet az adott tevékenységhez kialakított szemvédelemre.
A rendszeres szemészeti ellenőrzés különösen fontos cukorbetegség, ismert zöld hályog, korábbi szemműtét, erős rövidlátás vagy visszatérő gyulladás esetén. A vizsgálat akkor is indokolt lehet, ha a látás fokozatosan változik, még akkor is, ha fájdalom nem jelentkezik. A szem egészségének védelmében a panaszok korai felismerése és a megfelelő időben megkezdett kezelés a legfontosabb.
Erre érdemes figyelni az orvosi vizsgálat előtt
A kivizsgálást megkönnyítheti, ha rendelkezésre áll néhány pontos információ a panaszról. Érdemes feljegyezni,
- mikor kezdődött a fájdalom,
- hirtelen vagy fokozatosan alakult-e ki,
- valamint folyamatosan érezhető-e.
Hasznos lehet azt is megfigyelni, hogy pislogás, olvasás, erős fény, lehajlás vagy szemmozgatás fokozza-e a tünetet.
Fontos jelezni, ha a fájdalom mellett romlott a látás, megváltozott a színek érzékelése, váladék jelent meg, vagy a szem erősen könnyezik. A korábbi sérülésről, műtétről, kontaktlencse-viselésről és az alkalmazott szemcseppekről is szükséges beszámolni. Az általános betegségek és a rendszeresen szedett gyógyszerek ugyancsak lényegesek lehetnek.
Ha vegyi anyag került a szembe, lehetőség szerint érdemes magával vinni a termék csomagolását. Sérülésnél fontos elmondani, milyen tárgy okozta, és mekkora erővel érte a szemet. Ezek az adatok segítenek abban, hogy gyorsabban megszülessen a megfelelő diagnózis, és célzott kezelés indulhasson.
A vizsgálat előtt a kontaktlencsét célszerű eltávolítani, ha fájdalom, vörösség, váladékozás vagy homályos látás jelentkezett lencse viselése közben vagy után.
A tartós szemfájdalmat érdemes kivizsgáltatni
Az enyhe, rövid ideig tartó szemfájdalom mögött gyakran fáradtság, szemszárazság vagy átmeneti irritáció áll. A visszatérő, erősödő vagy látászavarral járó panaszt azonban nem érdemes egyszerű túlterhelésnek tekinteni. A megfelelő időben elvégzett szemészeti vizsgálat segíthet felismerni a kiváltó okot, és megelőzheti a súlyosabb szövődményeket.
Ha a szemfájdalom tartósan fennáll, gyakran visszatér, vagy vörösséggel, fényérzékenységgel, váladékozással, fejfájással, illetve látásromlással társul, indokolt szemészeti időpontot kérni. A személyre szabott kivizsgálás alapján megkezdhető a célzott kezelés, így nemcsak a fájdalom enyhíthető, hanem a szem egészsége és a jó látás is hosszú távon védhető.
A rendszeres szemészeti vizsgálat segíthet időben felismerni azokat az elváltozásokat is, amelyek eleinte még nem okoznak feltűnő panaszt. Vegye fel velünk a kapcsolatot és foglaljon időpontot, hogy kiváló szakembereink segítségével megőrizze szemének egészségét!
